Megmondom őszintén, elég kemény fejű ember vagyok, és bizonyos dolgokban hajlamos vagyok a hajthatatlanságra, - ami ugye nem éppen könnyíti meg az engem megkereső kollégák / kolléganők "bepróbálkozásait". Főleg, ha teljesen ismeretlenül írnak, ráadásul tegeznek, és még ennek tetejében (nagyon sokszor) olyan üzleti lehetőséggel jönnek, amelyben már esetleg évek óta benne vagyok... (Na jó, ezt nem mindig tudhatják.) Ilyenkor nem mindig tudok és mostanában már nem is mindig akarok udvarias tiszteletköröket futni. Mert tudom, hogy teljesen fölösleges. Aki ugyanis az ilyen leveleket kiküldi, az a legkevésbé sem kíváncsi RÁM mint személyiségre, az igényeimre, az érdeklődési körömre és hasonlókra, hanem egyszerűen csak tukmálni akar, és mielőbbi, minél jövedelmezőbb bevételi forrást szeretne látni bennem. Ennyit, és semmi, de semmi mást!
Én pedig nagyon nem szeretem ezt a fajta hozzáállást. Mert ezzel lehet a legjobban lejáratni nemcsak egy konkrét üzletet, de magát az internetes pénzkeresési lehetőségeket és a nem spammelő, tényleg a jó értelemben vett profizmusra törekvő kollégákat, kolléganőket is.
Azon túl, hogy leértékeli magát az üzletet, amit kínálna, leértékel engem, mint esetleges üzletpartnert, nos, azon túl semmi konkrét erőfeszítést nem tesz, csak legtöbbször kiküld egy több-kevesebb helyesírási hibával megfogalmazott automata üzenetet - jobb esetben kissé átfogalmazva ugyan,- de a lényeg ettől még nem változik.
Nagyon rossz módszert használ, amivel "agyoncsap" mindent, - legfőképpen pedig éppen azt, amit elérni szeretne...
Szóval: én a spamet annak tartom, ami: KÉRETLEN LEVÉLNEK. Ebből kifolyólag: ha ilyet kapok, azonnal megy a szűrőbe a feladó, a tárgy (ha gyanítható, hogy még mástól is kapok ilyet), de néha még az a saját e-mailcímem is, amire jött. És természetesen automatikusan letiltom az illetőt.
Ha ez kell neki... (??)
Én megértem, hogy "valahogyan" boldogulni kell, el kell kezdeni, és azt is megértem, hogy esetleg a szponzora még a 90-es évek technikájával dresszírozza őt is, mert a szponzor is megrekedt az időalagútban, és nem találja a megfelelő kijáratot. Szóval sok mindent megértek. Ráadásul én is voltam kezdő. És csináltam néha hülyeségeket. DE, egy valamire mindig NAGYON odafigyeltem: csak olyanokat keressek meg, akiket TÉNYLEG ISMEREK, illetve, hogy ha tudtam valakiről, hogy a világból lehet kiüldözni az mlm-mel, akkor nála nem kezdtem el nyomulni. SOHA. Mert egy barátság, még ha nem is közeli, számomra a mai napig többet ér, mint az, hogy ha meglátnak az utcán, inkább átmenjenek a túloldalra, csak köszönni ne kelljen nekem... Nem tudom, mennyire érthető.
Szóval ilyen a spam, a kéretlen levél. Elriasztja sokszor a legjobb indulatú embereket is, - ami ugye egyenesen jelenti azt, hogy sok minden lehet abból a kapcsolatból, de barátság és / vagy üzlet semmiképpen nem.
Végezetül még annyit: tudom, hogy teljesítménycentrikus, fogyasztói világban élünk, - én is itt élek. Viszont azt is tudom, hogy ha valami bennem visszás érzéseket kelt, akkor nagy valószínűség szerint másokban is. Ami számomra legalább is ebből következik: amit nem akarok magamnak, azt másnak sem teszem. És nemcsak azért, mert előbb-utóbb visszakapom.
Hanem azért, mert én hosszú távra tervezek. És már régóta tudom, hogy mennél jobban "akarok" valamit, annál távolabb kerül tőlem a cél.
És abszolút nem utolsó sorban: 2009. augusztus 26 óta 1 év börtönnel büntethető, aki bizonyíthatóan a megkeresett fél előzetes beleegyezése nélkül küldött kéretlen, reklám célú üzenetet...
Mielőbbi bőséges bevételeket, korrekt, hosszú távon is jól működő üzletpolitikát, ezáltal pedig sikeres üzletkötéseket és üzlet-, valamint üzletpartner-választásokat kívánok mindenkinek!
